A méhek nagyon nyugodtak voltak és annak ellenére, hogy most nincs a közelben kiterjedt összefüggő méhlegelő, szépen szálldostak, hordták a nektárt és a virágport. Most virágzik a szelíd gesztenye, a hárs és a levendula. Ilyenkor volna jó a méheket a városba költöztetni! Pécsett a bőrömön érzem a hárs illatot!
Józsi házikója mellett van néhány gyönyörűséges vaddohány, ami szintén most virágzik, fenséges illattal és tele van méhekkel, pillangókkal és mindenféle más rovarral. Olyan csodaszép!
Amíg én természetbúvárkodtam, Józsi füstöt készített. Ilyen az, amikor Józsi három felől füstöl. Nagyon vicces : ))!
Először Józsi kaptáraiba kukkantottunk be. A legerősebb családokat néztük. Sajnos anyabölcsőt nem találtunk, de néhány fias keretet áttett Józsi a gyenge, anyátlan családokhoz, hátha így nevelnek anyát a fiasításból a dolgozók. Mert ilyen is van. Józsi eközben arról mesélt, hogy ha véletlen rajt marad egy kivett kereten az anya és nem tudjuk, hogy melyik kaptárból került ki az a keret, akkor végig kell "rugdosni" (persze finoman) a kaptárakat és amelyik a leghosszabb ideig zúg, onnan hiányzik a kivett anya. Az anyátlan családok egyébként is nagyon hangosan, szomorúan zúgnak : (.
Ezután következtek az én családjaim. Egyenként leemeltem a fiókokat a fészkekről. Most nem voltak olyan nehezek, mint pörgetés előtt, így meg tudtam csinálni magam is, nem kellett Józsi ereje hozzá.
A fészekben végig lapozgattam, egyenként végig nézegettem a kereteket. Szép mindegyik, de nagyon! Jók az anyák, szépen fiasítanak! Az első három kaptárban Józsi vette észre az anyát, de az utolsóban én! Olyan nagy öröm megpillantani őfelségét! Ott van középen a képen!
Úgy nézegettem végig ezt a sok ezer méhecskét, hogy egy sem csípett meg, sőt még meg is simogattam őket! Nem is hiszi el nekem senki, de a méhek puhák, selymesek és jó melegek!