Sajnos legutóbb, amikor a méheknél jártunk, azt tapasztaltuk, hogy közvetlenül a méhek mellett erdőírtást végeznek. Nagyon rossz a méheknek, hogy láncfűrésszel zümmögnek a kaptárak mellett télidőben. Józsi rögtön arra gondolt, hogy az erdőhöz legközelebb eső kaptárakat át kell tenni a ház másik oldalára, az erdőtől távolabb eső részre. A szintén sok kockázattal járó áthelyezés előtt azonban felhívta az erdő tulajdonosát akiről kiderült, hogy nem tud a fakivágásról, tolvajok garázdálkodnak az erdőben. Így eldöntöttük, hogy gyakrabban ellenőrizgetjük a telket, jobb az óvatosság...: (.Most Józsival ketten ugrottunk ki, bár a fiúk is nagyon szerettek volna jönni csipkebogyózni, naspolyázni, de a kocsink szerelőnél van, úgyhogy jövő hétig még várniuk kell a bogyó gyűjtéssel...
A méheket rendben találtuk, és a naspolyát is érettnek ítéltük, úgyhogy szedtünk egy nagy adaggal. Olyan hihetetlen, hogy pár nap múlva december, és mi még mindig bőségesen szüretelünk ezen a kis telken!
Anyukámmal és a gyerekekkel, úgy esszük a naspolyát, mint a függők, nem is lehet hozzánk beszélni közben : ). A méhek is nekiálltak már a téli lakmározásnak. A kaptárak előtt méhviasz morzsák vannak, ami azt jelenti, hogy már elkezdték felbontogatni a lepecsételt lépeket.
