Télen a méhek

Nem lett volna jó, úgy karácsonyozni, hogy a méhekhez ki sem látogatunk. Józsi szólt, hogy megy ki hozzájuk, én pedig örömmel csatlakoztam. Különös, hogy a hó, milyen tisztává, átláthatóvá tette ezt a dús, vadregényes völgyet. Most az is jól látszik, hogy pontosan hogy helyezkednek el a kaptárak. Józsinak több mint ötven családja van a házikótól bal oldalra. Az én nyolc családom a ház mögött van jóval magasabban, a ház bal oldalán pedig közel harminc kaptára van szintén a "főméhésznek", Józsinak.

Végig nézegettük az én kaptáraimat, kívülről csak, természetesen. Olyan szokatlan érzés ez nekem még mindig. Tavasszal, nyáron, ősszel nagyon tudtam minden családom állapotát. Most meg csak állok és reménykedek, hogy minden rendben van odabent. Józsival megbeszéltük, hogy legközelebb hozunk fonendoszkópot és végig hallgatjuk őket.
Most már minden kijárónál méhviasz morzsák vannak, minden család fogyasztja a lepecsételt lépekből a mézet.

Józsi kaptárait is végigböngésztük persze. Egy kaptárt leszámítva itt is minden rendben lehet. A gyanús kaptár előtt elhullott bogarakat találtunk. Még akkor is jöttek ki méhek elpusztulni, mikor ott álltunk. Talán valami rágcsáló zavarhatta meg őket

 és elengedték egymást, megbomlott az egységük. Csak találgatni lehet ilyenkor télen. Mindenesetre jó itt lenni ilyenkor is és érezni ezeknek a kis lényeknek a közelségét!





Karácsonyi mézes sütik

Nálunk őrületes mennyiségű  "mézes" készül minden télen. Az egész család nagy rajongója a mézeskalácsnak. Idén legalább 4 kg lisztből készítettem, de karácsonyig csak a titkos dobozom által rejtett pár darab maradt meg. Évek óta anyósom receptje alapján készül a süti, mert így rögtön sütés után puha és az is marad. Dundik lesznek a kalácsok, de olyan beléjük harapni mint egy puszedliba. Nagyon finom! Szóval íme a recept.

Hozzávalók: -50 dkg liszt
                     -1,5 tk szódabikarbóna
                     -2+1 tojás
                     -35 dkg méz
                     -4 ek olaj
                     -3/4  csomag mézes fűszerkeverék

Elkészítése: 2 tojást a mézzel habosra kell keverni. A lisztet, szódabikarbónát, fűszereket, szintén össze kell keverni egy másik tálban, majd a kettőt összeönteni és az olajjal, egy kis vízzel sima tésztává gyúrni. Egy éjszakát a kamrában pihent, majd neki estünk a gyerekekkel, és aszalt gyümölcsökkel díszített csillagokat, fenyőket, angyalkákat...készítettünk belőle. A díszítés után megkentem a kalácsokat a maradék tojással és 175 fokon megsütöttem őket. (Kb. negyed óra alatt lettek készen.)

(Ez a titkos dobozom, de sajnos már ez is üres...: (

A másik idei kedvencet Móni barátnőm ötlete nyomán készítettem. Eredetileg Stahl Judit gyors édességes könyvéből való ez a mézes, zabos keksz recept. Annyit változtattunk rajta csupán, hogy minden keksz közepébe aszalt gyümölcsöt nyomtunk. Csinosabbak is így, meg nagyon jól megy a gyümölcs íze ehhez az illatos fahéjas finomsághoz. Borika volt a segítőm a keksz készítésben.

Hozzávalók:- 15 dkg zabpehely

                    -30 dkg finomliszt

                    -2 kk őrölt fahéj

                    -30 dkg barnacukor

                    -1 kk szódabikarbóna

                    -2 csipet só

                    -30 dkg vaj

                    -4 ek méz

                    -1 csomag vaníliás cukor

                    -6 ek tej

Elkészítése: Összekeverjük a zabpelyhet a liszttel, őrölt fahéjjal, cukorral, szódabikarbónával, sóval. Felolvasztjuk a vajat és hozzá merjük a mézet, majd összekeverjük fakanállal a lisztes-zabos keverékkel és a tejjel, hogy jó sűrű tésztát kapjunk. Diónyi gombócokat gyúrunk belőle és sütőpapíros tepsibe tesszük őket. Tenyerünkkel kb. 3 centis korongokká lapítjuk a golyókat. Fontos, hogy távol tegyük őket egymástól mert lapos kekszek lesznek és egymásba folyhatnak. 175 fokon 12 perc alatt megsülnek. Nem szabad kivenni őket a tepsiből, amíg ki nem hűlnek, mert addig még nagyon képlékenyek! Én négy adagban sütöttem meg ezt a mennyiséget.

Sütöttem mézes gyümölcskenyeret is. Ezt is minden évben megsütöm azóta, hogy egyszer réges- régen, karácsonykor, Bori barátnőm meglepett minket ezzel a finomsággal. Ez olyan süti, hogy 5 napot minimum kell vele várni, hogy igazán finom, puha, ízletes legyen. Szerintem nálunk még sosem maradt meg öt napig... ; )

Hozzávalók: -15dkg finomliszt

                     -15 dkg rétesliszt

                     -1 tk.szódabikarbóna

                     -1 tk mézeskalács fűszerkeverék

                     -2 ek barnacukor

                     -1 dl méz

                     -fél citrom leve és héja

                     -kb. két maroknyi kis darabokra vágott aszalt gyümölcs (eper, áfonya, mazsola...) és dió

                     -kevéske tej

Elkészítése: a tésztát ebben a sorrendben szoktam elkészíteni, ahogy a hozzávalókat leírtam. Tejet annyit teszek hozzá, hogy ne legyen túl híg a tészta, inkább vizes agyag masszához hasonlítson : ). Őzgerinc formában szoktam megsütni úgy, hogy kibélelem kivajazott sütőpapírral a formát. Előmelegített sütőben magas hőfokon (5-ös) öt percig, majd további 25-30 percig alacsony lángon (2-es) sütöm. Késpróbával ellenörzöm. Tiszta konyharuhába tekerve hagyom kihülni, majd öt, na jó, három nap múlva meg is eszem ; ). Mindig két rudat sütök minimum, hogy jusson a gyerekeknek is. (Ezzel a sütivel nagyon önző vagyok...)