Méhecskés nyomda

Hónapok óta töröm a fejem, hogyan tudnám sokszorosítani az Ambrus által rajzolt méhecskéket, hogy azok minden mézes üvegünkre rákerülhessenek. A nyomdakészítéi kísérleteim sikertelenek voltak, nem igazán adták vissza a gyerekrajz kedvességét. Végül úgy döntöttem, hogy digitalizáltatom a kedvenc bogaramat és pecsétet csináltatok belőle. Egyszeri beruházást megér, hiszen reméljük sok- sok mézes üveget fog díszíteni. Nagy meglepetésemre egyáltalán nem volt drága a pecsét és mindenkinek nagyon tetszik a családban. Az utolsó adag mézünk ma utazott Budapestre, már a szép új nyomdával díszítve.

Advent

Együtt készítettünk a gyerekekkel méhviasz gyertyás, méhviasz díszes adventi koszorút. A díszeket mézeskalács karácsonyi formák segítségével szaggattuk a keretkészítéskor maradt vékony műlép csíkokból. A gyertyákat pedig együtt merítettük. Sokszor merítettünk gyertyát az elmúlt napokban, mert a gyerekek sokat voltak itthon és ez mindig jó közös program.

A vasárnap délutánt kint töltöttük a méheknél. Fényképezni sajnos nem tudtunk, mert köd volt és szürkület. A gyerekek jót játszottak a frissen felszántott hepehupás földön. Terepjárók voltak és próbáltak végig szaladni a göröngyökön. Közben akkora ricsajt csaptak a seregélyek, hogy Robi győzte csodálni őket. Ide - oda repültek és úgy hangoskodtak, mintha az őserdőben lennénk.
A méhek rendben vannak, de én szinte rá sem merek nézni a kaptárakra, legszívesebben valahogy bekukucskálnék. Üveg ablakos kaptár, jövőre ; )?!