Kánikula

Befejeztük a műlépek beolvasztását Ambrus segítségével és megnéztük, hogy mennyire mézesek a lépek kell-e mézet pörgetni a napokban. És bizony kell. Olyan nehéz egy-két keret, hogy komoly erő kellet a kiemelésükhöz : ))!
A méheknek is melegük volt ma. Fürtökben "lógtak" a kaptár elején vagy a kijárónál. A kaptárt hűtötték és ők maguk is hűsöltek.



Virágpor

Ambrust kedden megműtötték. Kivették az orr-manduláját, eltávolítottak egy ateromát a halántékáról és a fütyijén is "igazítottak" egy kicsit. A műtét előtt megkértem Józsit, hogy tegyük fel a virágpor gyűjtőt az egyik kaptárra, hogy a nagy fiúnk ezt a vitaminbombát csipegetve lábadozzon, gyógyulgasson. Egyébként nem vagyok híve annak, hogy elszedjük a virágport, hiszen ezt használják a méhek az utódok táplálására. Erről Józsi is így gondolkodik, de apukájától örökölt virágpor gyűjtőt és úgy gondolta ez most tényleg egy jó indok, hogy kipróbáljuk ezt a szerkezetet. A második kaptár kijárójára tettük fel a gyűjtőt.



Józsi leszedte a kijárónál levő kis deszkát, amire a méhek érkeznek a nektárral, virágporral, propolisszal megrakva és helyére szögelte fel a virágpor gyűjtőt. Ez egy olyan szerkezet, hogy a függőleges részén sűrűn lyukak vannak, amin a méhek bemászhatnak a kaptárba, de a lábukról leesik közben a virágpor, lévén a nyílás ahhoz nem elég széles, hogy az is beférjen. A virágpor egy szűrő szerű hosszúkás csőbe pottyan, innen lehet kiszedni. A méhek eleinte megzavarodtak és a gyűjtő tetejére szálltak, de aztán hamar rájöttek arra, hogy merre van a helyes út.

A műtét rendben ment, de Ambrus valóban nagyon legyengült. A virágpor gyűjtő nem egészen két napig volt felszerelve. Ezalatt a rövid idő alatt is rengeteget gyűjtöttek a méhek, Ambrus pedig örömmel csipegeti a finom csemegét. A sötét narancssárga napraforgó mag ízű, a citromsárga tök ízű, az okkersárgára nem bírok rájönni, hogy milyen ízű ; ).



A virágport gézhálóra tettem, hogy elpárologjon belőle a nedvesség. Vigyázni kell rá, mert szeretik a molyok, a legyek és a torkos felnőttek is : )).

Anya

Az elmúlt alkalommal szétválasztottuk azt a méhcsaládot, ahol az elmaradt anyarács miatt az anya a felső fiókba is fiasított. Az így keletkezett két családból az egyik viszont anyátlan maradt. Hangosan zúgtak, nem hordtak virágport és általában, alig volt mozgás a kaptár körül. Hamar hívogatni is kezdtem a baranyai anyanevelőket- Józsi tanácsára- hogy mihamarabb anyát vásárolhassak. A magyaregregyi Balogh család tudott legkorábbi alkalomra anyát ígérni. Így hétfő délután útra keltünk a gyerekekkel, hogy elhozzuk őket. Azért többet, mert Józsinak is van kettő anyátlan családja, így ő is kért kettőt.
Az anyákat egy kicsi fémhálós, fa dobozban kaptuk meg, ami egy elfordítható fa kockával volt bezárva. Az utazás alatt ez a fa kocka úgy volt fordítva, hogy kifele tömött volt, befele viszont T alakban lyukak voltak fúrva rá. A T alsó szárát jelentő lyukban cukorlepény volt, ami három napra elegendő élelmet jelentett az anyák és a 13 kísérő számára. A kocsiban a gyerekek nagy örömmel tartogatták a kis dobozkákat és figyelték a méheket. Az anya fehér színnel meg van jelölve. Az idei anyáknak ez a hivatalos, nemzetközi megjelölése.

Józsival rögtön ki is vittük az új "szerzeményeket" Görcsönybe, hogy hamar családba kerülhessenek. Kivettem két lépes keretet a fiók közepe tájáról, Józsi pedig a méhészkalap hálója alatt- hogy ki ne szökjön az anya- elfordította a fa kockát úgy, hogy a T vízszintes felső vonalának végén levő két lyuk most bejáratot és kijáratot képezett. Ebben a csőben is cukorlepény volt, amit most bentről is rágnak a méhek is kintről is, mindaddig, amíg ki nem szabadul az anya. Így közben ismerkednek is az új anya illatával a méhek.

Amikor beraktuk a kis dobozkát, eleinte csak egy két méhecske mászott rá, utána viszont tömegesen ellepték és rágták a cukorlepényt, hogy minél hamarabb kijusson az anya. Közben pedig leírhatatlan, hogy milyen boldog hangot adtak. Minden méh D hangon zúgott, de ez tényleg nem megfogalmazható. Kívánom mindenkinek, hogy halljon ilyent az életben : ))!