Józsi felajánlotta, hogy eljönne velünk Bakonyára, hogy átnézzük egyenként a kereteket a kaptárakban, hogy pontos képet kapjunk a méhcsaládok állapotáról, nagyságáról és hogy kezeljük őket atkaírtó szerrel. Ez ilyenkor koratavasszal is esedékes. A hosszú tél után még gyengék a méhecskék, könnyen atkásak lehetnek és elpusztulhatnak.
Ez volt az első alkalom, hogy igazán találkozhattam a "bogarainkkal". Józsi nézte át az első kaptár kereteit, én a többi háromét. Minden kaptárban tíz keret van. Az első kaptárban kicsit gyengébb család lakik, a többi három viszont nagyon erős. Hihetetlen élmény volt tartani a több ezer méhecskével teli kereteket. Józsi segített megtalálni mind a négy anyát. Nem is olyan egyszerű észrevenni a sok munkásméh között. Az anya potroha szép, hosszú és jól kilátszik a szárnyak alól. Általában a kaptár közepe táján levő kereten található, és a lépnek is a közepén. Nagyon szép! Felejthetetlen élmény volt ez a meleg tavaszi reggel!
A gyerekek közben Robival a félkész szalmabála házban picknikeztek. Vittünk kosárban frissen sült kalácsot és egy nagy üveg kecsketejet. Farönkökből építettünk nekik székeket és asztalt, azon eszegettek. Szerintem nekik is szépen indult a napjuk : ).
10 hónapja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése