Ambrus és a méhek

Délelőtt a gyerekekkel meglátogattuk a méhecskéinket Görcsönyben. Robi a két kicsivel az autónál maradt, Ambrust viszont nem is lehetett volna visszatartani (persze nem is akartam : ), velem jött. Nagy érdeklődéssel szemlélte a méheket, sőt a kaptárakba is szívesen bepillantott volna, de sajnos még csak egy kalapunk van,  és az arcom az egyetlen, amit féltek a csípésektől, így maradtunk a külső szemlélődésnél. Az, az érdekes, hogy az Ambrus név az ambrózia, ógörög szóból származik, ami nektárt, isteni italt, halhatatlanságot jelent. Szent Ambrus pedig a méhészek védőszentje. Amikor nagyfiúnk nevét választottam, természetesen még nem tudtam, hogy valaha méhészkedni fogok. Vagyis talán sejtettem, de a nevet nem ilyen megfontolásból választottam...