Dióhéj mécsesek

Amikor a mézes-diós almákat készítettem, úgy szedtem szét a diókat, hogy megmaradjon a héjuk. Volt itthon még a méhészetből néhány szép vaddohány termés is, így arra gondoltam készítek belőlük kicsi méhviasz gyertyákat. Bevallom ki akartam hagyni a gyerekeket az alkotásból, mert arra gondoltam bent csinálom, a viasz forró, aprócska tartókba öntöm, szóval baleset és háztartás veszélyes lehet...
De a gyerekek jöttek, beavatkoztak és végül szinte mindent ők csináltak, én meg szégyelltem magam, hogy nem néztem ki belőlük, hogy menni fog már ez is. Felolvasztották a viaszt és türelmesen tartották a kis kanócokat, amíg a viasz meg nem szilárdult a dióhéjakban.

Amikor az első adagot kipróbáltuk elégedetlen voltam a kanóccal, mert nem égett elég jól, így "farkasfogra" váltottunk. Ezzel kitűnően égnek a kis mécsesek!

Gimnazista koromban sokszor jártunk tesóimmal, szüleimmel Prágában és  ott találkoztam először ezekkel a kedves kis mécsesekkel. Kézműves boltok bejárata mellett régi vizes vödrökben úszkáltak, írnom se kéne milyen jó hangulatot teremtve ezzel! Sok más blogon is van leírás róla, a nemrég említett www.thiscosylife.com-on is.