2012. március 28., szerda

Virágot uzsonnára



Kint jártunk a méhészetben, most nem elsődlegesen a méhek miatt, hanem a kertet szerettük volna meglocsolni és elültetni- egy kicsit megkésve- a fokhagymát. A völgyet elöntötték a virágok. A fűzfák csúcsa aranylik, a virágporos barkáktól és a méhek hordják is szorgalmasan ezt a koratavaszi csemegét. A fák tövében pedig az odvas keltike virít. Ezt is látogatják a bogaraink. (Borika azon volt, hogy az összeset megszagolja, hiszen elképzelhető, hogy nem mindegyiknek ugyanolyan az illata...: )))






Tavaly a kemény fagyok beköszöntéig mindenféle finomsággal ellátott minket ez a kis birtok: ettünk naspolyát, csipkebogyót, kökényt, vadmálnát, almát, körtét... Azt gondoltam magamban, hogy így lesz ez tavasszal is, sőt az is eszembe jutott, hogy amikor a méhek jól laknak a természetből, akkor már mi is csipegethetünk (a lakmározás még odébb van...). Nem volt igazam, a méhek, jó két héttel megelőztek minket. Most viszont, már virágzik az ibolya, aminek nagyon ízletes a virága, úgyhogy végre mi is elkezdtük a tavaszi legelést!



A méhészetben aszalt gyümölcsökkel ettük a virágot, itthon pedig sütemény dísze lett. Már régóta nem sütöttem mézzel semmit, mert fogytán a mézünk és spórolnom kellett. Józsi azonban hozott egy kannával, amit a méheknek tett el visszatáplálásra. A méheknek maradt bőven tartalékuk és már hordják a friss port és nektárt, úgyhogy a kanna miénk lett, felhasználásra, értékesítésre... Egész nap körülötte sündörgünk, igazi, váratlan csoda ez most a háztartásban : ). 


 
Így, készülhetett újra mézes finomság a konyhában. Linzer tésztát készítettem a sűrű napraforgó mézből és számomra is meglepő módon ugyan olyan jól sikerült, mintha cukrot használtam volna. Nem égett meg és nem lett kemény a végeredmény, úgyhogy mindenkit bátorítani tudok, a linzer tészta működik mézzel!!!

Hozzávalók: -1, 1/4 csésze liszt
                     -5 dkg vaj
                     -5dkg méz
                     -1 tk vaníliás cukor vagy egy kis igazi vanília
                     -1 tojás fehérje (a kenéshez)
                     -2 marék ibolya virág a díszítéshez

A hozzávalókat összegyúrjuk. Ha nem áll össze a tészta, akkor egy két evőkanál hideg vizet is tehetünk hozzá, (én tettem).
A tésztát egy órára a hűtőbe tesszük. Addig az ibolya virágokat lepréseljük.
A sütőt 180 fokra előmelegítjük (4-es) és a kiszaggatott linzereket félkészre sütjük (kb 15 perc). ekkor kivesszük őket, rárakosgatjuk a virágokat, megkenjük tojásfehérjével,meghintjük egy csipetnyi kristálycukorral és készre sütjük. Sajnos csak egy fél marék ibolyánk maradt (Ambrus felfalta csak úgy, nyersen a többit), úgyhogy nem lettek olyan mutatósak a sütik, de a hétvégén elkészítjük még egyszer a linzereket, bőségesebb virágdísszel!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése