Először füstöt csináltunk, aztán előkészítettünk egy nagy ládát, amibe később a mézes keretek kerültek. Sorjában kinyitogattam a kaptárakat. A mézes keretekről leráztam a "bogarakat", ha rajta maradt néhány, akkor kis söprűvel lesöpörtük őket. A mézes lépeket a ládába tettem, majd ha a láda tele lett levittük őket a kis házba és beraktuk őket az óriáscenrifugára hasonlító pörgetőbe. Egy kicsit pörögtek a keretek és folyt a méz. Annyira csak arra tudtam figyelni, hogy mindent jól csináljak, hogy a fényképező géppel nem is foglalkoztam. Józsi zavart el a gépért, hogy legalább az első csepp mézet fotózzam le. És megint nagyon igaza volt. Ezt meg kellett örökíteni!
Miután kipörgettük a mézet, Józsit megkértem, hogy nézzük meg a legerősebb család fészkét, ahol az anya is van. Szerettem volna látni, hogy milyen állapotban van a család. Vannak-e anyabölcsők, milyen a fiasítás, mennyire erősek. Józsi persze támogatta az ötletemet, és "végig lapozgattuk" a kereteket. Most már fényképeztem. Józsit kértem meg, hogy tartsa nekem az érdekesebb kereteket.
Az első képen dolgozók és herék nyüzsögnek. A második és a harmadik a here fiasítás miatt érdekes. A gömbölyded fészkekben fejlődnek a herék. Az utolsó kép közepén pedig az anya sétálgat.
Mikor kibontottuk a fészket megcsípett egy méhecske az államon. Alaposan bedörzsöltem petrezselyemmel, úgyhogy nem igazán fájt, de cigánykereket tudtam volna hányni örömömben, hogy ezen is túlestem.
Sanyi bácsi, akitől a méheket vásároltam, hetek óta próbál rábeszélni, hogy vegyek még négy családot. Miután kipörgettük a repcemézet, úgy éreztem, de jó lenne még tevékenykedni! Nem kapzsiság hajtott, csak úgy éreztem, hogy valóban elbírnék még három családdal. Döntöttem, megvettem Sanyi bácsi maradék három Hunor kaptárját, és mindjárt ki is pörgettük ebből is a mézet. Ebben inkább vegyes virág méz volt. A téli tartaléknak meghagyott tavalyi méz kiegészülve a repcével.
Összesen 18 kg mézem lett és egy szép élményem erről a kora májusi napról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése