Méhegészségügyi felelős

Józsi felhívott, hogy csütörtök délelőtt érkezik a méhegészségügyi felelős, ellenőrizni a családjainkat. Nagyon izgulni kezdtem azon nyomban. Persze nem azért, mert attól félek, hogy betegek a méhek. Biztosan nem azok: szépek és egészségesek. Azért izgultam, mert egy idegen előtt kell szerepelnem, aki tudja, hogy kezdő vagyok, egyszóval vizsgadrukkom lett. Nem tudok majd jó füstöt rakni, most biztos leejtek egy keretet méhestül (sohasem történt ilyen : ), valamit elfelejtek miközben dolgozom..., ilyesmiktől tartottam.
Az élet viszont sokszor mást hoz, mint amire az ember számít.
Kilenc órakor Sanyi bácsinál találkoztunk: Sanyi bácsi, akitől a méheimet vettem, Arnold, akinek szintén a közelben van méhészete, Józsi báka és én. Engem Sanyi bácsi rögtön bebugyolált óriási pulóverébe, mert didergős délelőtt volt, és feladatba adta, hogy készülődjek elő a szarvaspörkölthöz. Sanyi bácsi fia vadász így gyakran kerül vadhús náluk a tányérra. Terítettem és melegítettem a finom ebédet. Közben pedig várakoztunk és beszélgettünk. Mindenféle méhészpraktikákról arról, hogy kinek, hogy sikerült az éve mézhozam és méhek szempontjából. Meséltek régi nagy méhészekről, régi eszközökről, technikákról. Húztuk egymást, nevetgéltünk. Aztán túl sokat késett az ellenőr, így ebédeltünk is. Persze csak nagyon nagyon jókat tudok írni a pörköltről. Tökéletes volt : )))!



Aztán tovább beszélgettünk, tovább nevetgéltünk, mire végül megérkezett a méhegészségügyi felelős. Innentől kezdve ő mesélt, ő viccelődött.
Nekünk viszont haza kellet indulnunk sajnos, mert az idő elszaladt és anyukám csak délig tudott vigyázni a gyerekekre. Így az ellenőr egyedül ellenőrzött és remélem mindent rendben talált. Én büszkén és magabiztosan távoztam. Már nem izgultam ; ).