2011. május 20., péntek

Raj

Józsit megkértem, hogy nézegessük végig a "fészkeket", vagyis a kaptárak első emeletét, hogy megbizonyosodjak arról, hogy nincs- e veszélye annak, hogy rajzás lesz valamelyik családban. Ez akkor történik, ha sok a méz a kaptárakban, a méhek megszorulnak és van új anyabölcső, vagyis új anya születésére van esély. Ilyenkor a méhek elhagyják a kaptárt az anyával együtt és viszik az összegyűjtött méz nagy részét is.
Józsi segített leemelni a kaptár felső emeletét. Őrületesen nehezek, tele vannak mézzel, ami persze, örvendetes hír, akkor, ha nem csak fel-le kell emelgetni... Végig lapozgattam a kereteket. Mindegyiken megtaláltuk az anyát, de anyabölcsőnek nyoma sincs, szerencsére. Szorgalmas, jó családjaim vannak : )!
A képeken a padlizsán formájú építmények az anyabölcsők. Józsi mutatott néhányat, amiket a napokban szedett le, vagy éppen most készült leszedni. Ezek után kutattunk az én kaptáraimban is, szerencsére most sikertelenül.

Ez pedig én vagyok a művelet közben. Józsi készítette a fényképeket.
Már éppen indulni készültünk, amikor Józsi észrevette, hogy az ő kaptárai egyikéből rajzani fognak a méhek. Először az anyát, hozta ki néhány dolgozó. Az anya nem igazán tud repülni, úgyhogy közrefogja, segíti őt néhány munkásméh, mint ahogy a biciklis versenyeken segítik a csapattársak az esélyes versenyzőt. Nagyon gyorsan repült ide-oda ez a kis csapat középen az anyával úgy, hogy néha még a fejemet is be kellett húzni,  nehogy nekem repüljenek. Józsi ekkor bezárta azt a kaptárt, amiből szöktek a méhek. Hátha eltűnik az anya és akkor nincs kit követni a többieknek. Várakoztunk, miközben a visszatérő méhek zúgtak búgatak értetlenül a kaptár körül. Kis idő elteltével Józsi kinyitotta a kaptárkijárót, hogy lássuk mi történik. Ömleni kezdtek kifele a méhek,  mint a víz, ami átszakítja a gátat.

 A következő pillanatban a több ezer méh ellepte a légteret. Csak úgy feketéllett tőlük az ég.
Egy darabig össze vissza repkedtek. Legalábbis az én tapasztalatlan szememnek, zűrzavarnak tűnt ez az állapot. De pár perc elteltével a méhek mindannyian a diófa fele vették az irányt. Ott csoportosultak a lombkorona körül.


A diófa egy jó magasan levő, villás ágát nézték ki maguknak, hogy véletlenül se lehessen leszedni őket : (. Egy idő után olyan lett a diófa ága, mintha mogyoró öntetbe mártották volna. Lenyűgöző látvány volt.








Én persze fel szerettem volna mászni a fára, hogy közelebbi képeket készíthessek vagy, hogy mégis megpróbáljam leszedni őket, de Józsi veszélyesnek találta, nem engedte. Viszont a kocsival a fa alá állt, hogy a tetejére mászhassak és közelről láthassam, fényképezhessem a rajt.
És íme egy kép a vidám méhészről, aki nem azon bánkódik, hogy vesztett egy családot, hanem örül, hogy a tanonc ilyet is láthatott...
Az utolsó képet másnap reggel, az akácméz pörgetése előtt fényképeztem. A késő délután és az éjszaka ilyen szép fürtben rendeződtek össze a méhek, aztán a kora délelőtti tájoláskor váratlanul újra ellepték az eget, csoportba szerveződtek és elmentek örökre. Valami védett helyen fogják meghúzni magukat: padláson vagy fa odvában. Nem válnak vad méhhé, a házi méh, mindig házi méh marad.


2011. május 14., szombat

Mézes bodzaszörp

A házunk előtt áll egy szép nagy bodzafa, a kamránkban pedig van 18 kg repceméz, úgyhogy elhatároztuk, hogy bodzát szüretelünk és mézes bodzaszörpit készítünk. Segítőink is akadtak, nagyon lekesek.
Hozzávalól a szörphöz: -4 liter víz
                                    -40 bodzavirág
                                    -4 biocitrom
                                    -4 kg méz
                                    -10 dkg citromsav

A citromokat felkarikázzuk, és egy jó nagy üvegbe tesszük. Egyenként, minden virágot átvizsgálgatva, a bodzavirágokat is a  citromkarikákra tesszük, majd 48 óráig gyönyörködünk benne : ). (Néha érdemes megkevergetni, de én ezt el szoktam felejteni.) Két nap múlva leszűrjük és egy nagy edénybe öntjük az italt, majd hozzákeverjük a mézet és a citromsavat. Az egészet felforraljuk, tiszta üvegekbe töltjük, és száraz dunsztba tesszük 3 napra, hogy szép lassan hüljön ki. Így nincs szükség tartósítószerre sem.
Egy adagot készítettem úgy is, hogy most nyáron fogyasszuk el és nagyon finom lett! A gyerekek nagyon szeretik!

2011. május 10., kedd

Pörgetés 1.

Repce mézet pörgettünk. Olyan szép és izgalmas délelőtt volt, hogy minden héten meg tudnám ismételni : )!
Először füstöt csináltunk, aztán előkészítettünk egy nagy ládát, amibe később a mézes keretek kerültek. Sorjában kinyitogattam a kaptárakat. A mézes keretekről leráztam a "bogarakat", ha rajta maradt néhány, akkor kis söprűvel lesöpörtük őket. A mézes lépeket a ládába tettem, majd ha a láda  tele lett levittük őket a kis házba  és beraktuk őket az óriáscenrifugára hasonlító pörgetőbe. Egy kicsit pörögtek a keretek és folyt a méz. Annyira csak arra tudtam figyelni, hogy mindent jól csináljak, hogy a fényképező géppel nem is foglalkoztam. Józsi zavart el a gépért, hogy legalább az első csepp mézet fotózzam le. És megint nagyon igaza volt. Ezt meg kellett örökíteni!


Miután kipörgettük a mézet, Józsit megkértem, hogy nézzük meg a legerősebb család fészkét, ahol az anya is van. Szerettem volna látni, hogy milyen állapotban van a család. Vannak-e anyabölcsők, milyen a fiasítás, mennyire erősek. Józsi persze támogatta az ötletemet, és "végig lapozgattuk" a kereteket. Most már fényképeztem. Józsit kértem meg, hogy tartsa nekem az érdekesebb kereteket.

Az első képen dolgozók és herék nyüzsögnek. A második és a harmadik a here fiasítás miatt érdekes. A gömbölyded fészkekben fejlődnek a herék. Az utolsó kép közepén pedig az anya sétálgat.
Mikor kibontottuk a fészket megcsípett egy méhecske az államon. Alaposan bedörzsöltem petrezselyemmel, úgyhogy nem igazán fájt, de cigánykereket tudtam volna hányni örömömben, hogy ezen is túlestem.
Sanyi bácsi, akitől a méheket vásároltam, hetek óta próbál rábeszélni, hogy vegyek még négy családot. Miután kipörgettük a repcemézet, úgy éreztem, de jó lenne még tevékenykedni! Nem kapzsiság hajtott, csak úgy éreztem, hogy valóban elbírnék még három családdal. Döntöttem, megvettem Sanyi bácsi maradék három Hunor kaptárját, és mindjárt ki is pörgettük ebből is a mézet. Ebben inkább vegyes virág méz volt. A téli tartaléknak meghagyott tavalyi  méz kiegészülve a repcével.
Összesen 18 kg mézem lett és egy szép élményem erről a kora májusi napról.

2011. május 8., vasárnap

Propolisz

Legutóbb, amikor Józsival a méheknél jártunk, mindent megmutogatott a házban, ami a méhészkedéssel kapcsolatos. Egy dobozban, különös, rücskös gömböket vettem észre. Józsi rögtön elmondta, hogy ez nem más, mint a propolisz. Meg is szagoltam egyet, és valóban az ismerős balzsamos illat szökött az orromba. Öt és fél éve- a várandósságaim és a szoptatások ideje alatt- csak ezzel a különleges anyaggal kúrálom magam, ha valamilyen betegség utolér, sőt még megelőzésképpen is használom, hogy ne kapjam el a gyerekek betegségeit. Eddig Erdélyből, egy ismerősünk segítségével szereztem be a propolisz spayt. Ott ez gyógyszertári készítmény és  megfizethetőbb, mint idehaza.
Józsi nekem adta a propolisz gümecset, amit szaglásztam és azt is elmondta,  hogyan kell készíteni tinktúrát belőle. Nagyon örültem ennek a kis ajándéknak! Később, amikor a fészekre rátettem az "anyahálót"- ami  nem engedi az anyát feljutni a felső fiókba - lepucoltam a keretek felső részét, így egy kis saját propoliszhoz is hozzájutottam. Elérkezett tehát az idő, hogy elkészítsem a saját propolisz tinktúránkat : )!



Először az ujjaimmal apró darabokra csipkedtem szét a propolisz gümecset majd, hogy még apróbb legyen a mozsár törőjével megütögettem úgy, hogy sütőpapírt borítottam a propolisz darabkákra. Erre az anyag ragacsossága miatt volt szükség. Olyan lett, mint a durvára darált dió. Kis üvegekbe tettem és mindegyikre ráöntöttem 70%-os gyógyszertári alkoholt, hogy éppen ellepje. Jól felráztam és hűvös sötét helyre (kamrába) tettem pihenni. Hét napig, amikor eszembe jutott jól felráztam. A nyolcadik napon gézen átszűrtem és tiszta üvegekbe töltöttem. Gyógyszertári cseppentőt fogok használni ahhoz, hogy a gyerekek és a saját egy kanál mézembe csöppentsem.

Egy kicsit arról is írok, hogy mi is a propolisz és hogy mire jó. A méhek a fák rügyeiről (különösen a nyárfáról) gyömöszölik hátsó lábaikra a méhszurkot, ragasztót vagyis propoliszt. Tapasztásra, fertőtlenítésre és a kijáró szűkítésére használják. Természetes vegyülék, 50 – 60 %-ban gyantaféléket, és balzsamokat, 10 – 30 % - ban viaszt, 8 – 10 %-ban illóolajokat, 5 %-ban virágport és kisebb mennyiségben még számos ismert és ismeretlen anyagot tartalmaz.
A biológiai vizsgálatok szerint pusztító hatással van többféle baktériumra. Bizonyos mérgeket semlegesít, regenerációs, bostimuláns hatása van. A kokainnál háromszor, a novokainnál ötször jobb fájdalomcsillapító.
Mikróbapusztító hatását fel lehet használni a fertõzések, gyulladások megelőzésében.
Elsősorban a propoliszos tinktúra legfőbb tulajdonsága, hogy a szervezet immunrendszerét erõsíti, szükség esetén azt egészíti ki, vagy egyes funkcióknál azt helyettesíti. Gyerekeknél és időseknél a legfontosabb hogy, egyensúlyt tart fenn, s az egészséges állapotot igyekszik visszaállítani és azt megtartani. Óriási elõnye a gyógyszerekkel szemben az, hogy nem függeszti fel a szervezet természetes védekezõ rendszerét. Aktivizálja a gamma globulint .
A propolisz tinktúra, a legjobb eredménnyel alkalmazható: baktérium okozta fertõzéseknél, krónikus bakteriális fertõzések gyógyításánál, így pl.: légúti fertõzések, nátha, garat-, mandula- és középfülgyulladásnál, epe-, vese-, húgy -utak gyulladásos panaszainál, hepatítisz, májgyulladás, prosztatagyulladás, szívizomgyulladás esetén. A propolisz görcsoldó, vizelethajtó, helyi érzéstelenítő hatása segíti a szervezet gyors gyógyulását.
A hajszálér rendszerre kifejtett hatása miatt a propolisz tinktúra igen eredményesen alkalmazható törés, zúzódás, lábszárfekély, felfekvés okozta sebek kezelésére, visszérgyulladás kezelésére, mélyvénás trombózis okozta fájdalmak kezelésére, csontszövet, porcszövet, regenerálására.. Értágító hatása miatt alkalmazható magas-vérnyomásos betegek kezelésére, helyi jellegű érszűkület kezelésére, szívpanaszok enyhítésére, a keringés javítására.
Gyulladáscsökkentő, és helyi érzéstelenítő hatása miatt igen jó eredménnyel alkalmazható izületi fájdalmak enyhítésére, reumás izületi gyulladások kezelésére, kar, váll, hát, gerinctáji fájdalmak enyhítésére, lumbágó, lábfájdalom csökkentésére. Kezelésre az izmok vérellátása nő, csökken a fáradékonyság, az izomláz.
Gombaellenes hatása révén jól alkalmazható szájpenész, Candida – gombák okozta fehér hüvelyfolyás ellen, és a hajlatok , kéz, láb, köröm gombásodása estén.
Jó nyugtató hatású. Ideges fejfájás, klimax okozta fejfájás, fülzúgás, egyensúly zavarok , idegkimerülés, álmatlanság esetén is hatásos.
Fogfájás, fogínygyulladás, esetén is jó hatású, valamint foggyökér regenerálását segítő hatása is van.
Idős emberek roborálására alkalmas, különösen olyan esetekben, amikor a szervezet nagyfokú legyengülése áll fenn.
Alkohol, nikotin okozta mérgezés esetén méregteleníti a szervezetet.
A legkülönbözőbb bőrbetegségek esetén jó hatást fejt ki: égés, fagyás, allergia, ekcéma, gombák, baktériumok okozta fertőzések, sebek kezelésére, lábszárfekély-, pattanás kéz-, láb-, köröm gombafertőzéseknél, viszketés esetén, tyúkszem –fájdalom esetén stb.

A propolisz tinktúra fogyasztása:

Általános javallat felnőtteknek napi 3x1, vagy 2x1,5 mokkás kanállal
Reggel, délben evés elõtt, este lefekvés elõtt pár órával
Gyerekeknek - 1 éves kortól - pl. mokkacukorral - naponta legalább annyi csepp, ahány kg a gyerek testsúlya.
Mivel a propolisz tinktúra tömény állapotban van, így belsőleg csak hígítva fogyasztható.
Külsőleg tömény állapotban használjuk.


Fogyasztani tilos:

Pajzsmirigy- túltengésben szenvedõknek, propoliszra allergiásoknak. Alacsony vérnyomásban szenvedõk kúraszerűen ne szedjék, mivel csökkenti a vérnyomást.(A kávé fogyasztása általában viszont ellensúlyozza a vérnyomás csökkenését.)
A nyers propoliszt a molyok megtámadják, erjedhet, barnulhat, ezért ajánlott hűtõszekrényben tartani.

2011. május 7., szombat

Eper és őz

Ambrus rosszul érezte magát délelőtt, fájt a pocakja, hányt, így a délutánra tervezett lovaglást lemondtuk. Előhozakodtam azzal, hogy helyette menjünk méhecskézni és mindenki nagyon lelkesen fogadta. Bepakoltam a hátizsákba a méhészkedős felszerelésemet : ), és az első doboz idei epret, majd útnak indultunk. Ambrus nagyon gyenge volt ezért letelepedett a fűbe pihenni, repülőt hajtogatni, így most Ágostonon volt a sor, ő jött fel velem a kaptárakhoz. Ő kicsit jobban fél a bogaraktól, de azt hiszem csak azért, mert kisebb. Azért ő is hosszasan, kíváncsian szemlélte a méhek zsongást.




Felsétáltunk Józsi telkének legfelső részére is, és amint felértünk észrevettük, hogy ott legelészik egy őzike. Sokáig nem vett észre minket, pedig halkan közelítettünk felé és már csak pár méterre volt tőlünk. Aztán hirtelen meglátott minket és nagyon megijedt. Jó darabig a kerítés mentén szaladgált fel s alá, mígnem megtalálta a kijáratot és kiugrott. Ágoston mereven bámulta az állatot. Olyan izgalmas élmény volt ez neki!
Aztán persze  Ambrus is feljött és kárpótlásul- hogy ő nem láthatott őzet- megkért nyissam ki neki a kaptárt, had kukkantson bele. Robi csinált egy kis füstöt és kiemeltem néhány méhecskés keretet neki. Nagyon elégedett volt ő is.

Végül Borika is belebújt a kalapba és bohóckodott egy kicsit.

2011. április 28., csütörtök

Turisták a méheknél

Úgy alakult a mai délután, hogy gyerekek nélkül maradtunk.  Mivel a húsvétot Kisörspusztán töltöttük, ezért pótlólagos húsvétolást rendeztek Robi szülei a gyerekeknek. Az az ötletem támadt, hogy kihasználva ezt a ritka alkalmat meghívom Kingáékat Görcsönybe, a méhekhez. Kingát is, Gábort is érdekli a méhészkedés, sőt majdnem ők is "méhésztanoncok" lettek Józsinál ebben az évben, de nem rég vett házuk felújítása miatt végül elhalasztották későbbre a méhészet tanulást.
Nagyon lelkesen fogadták az ötletemet, így az egész család, kiegészülve velem, útra kelt Görcsönybe.
Sajnos elfelejtettem gyufát vinni magammal, vagyis nem tudtam füstöt csinálni. A kereteket így nem tudtam kiemelni, de minden kaptárba bekukucskáltunk egy kicsit. Bálint nagyon figyelmesen tanulmányozta a méheket és nagyon okosakat kérdezett.

Kihasználva az alkalmat hoztam egy kis eleséget a méheknek. Most nem lepényt, hanem cukorszirupot. Józsi egy kis etetőt rakott azon kaptár kijárójához, amelybe a fias keretek kerültek. Ebben egy kilyuggatott tetejű, fejjel lefele fordított, műanyag palackot tett, ebből tudnak enni-inni a méhek. Erre azért van szükség, mert sok fiatal méhecske került most ebbe a családba, akik kezdetben nem repülnek ki gyűjteni, "kaptár szolgálaton vannak", így érdemes őket segítgetni, helyben egy kis eleséggel.

2011. április 13., szerda

"Fias keretek"

Amikor Bakonyán átvizsgáltuk a méhcsaládokat Józsival, arra jutottunk, hogy három közülük, nagyon jó, erős család, a negyedikben viszont csak nagyon gyér a fiasítás, kevesen vannak, keveset petézik az anya.  Sanyi bácsi megígérte, hogy ezt a családot is megerősítjük úgy, hogy ad hozzá fias kereteket.
Ma reggel Józsival átvettük tőle a kaptárak felső fiókjait (ezt felesleges lett volna elvinni még Bakonyára, hiszen erre csak aktív hordáskor van szükség) és megkaptuk a fias kereteket is. Olyan gyorsan történt minden, hogy nem készítettem fényképeket, amit máris nagyon bánok, mert érdekes és izgalmas hadművelet volt! Először Sanyi bácsi egy másik Hunor típusú kaptárából (én is ilyeneket vettem tőle), kivett négy fias keretet. Ellenőriztük, hogy nehogy rajta legyen az anya is. (Az anyát megint Józsi találta meg... ; ) A fias keretek, úgy néznek ki, hogy a keret tele van, nagyon fiatal egészséges méhekkel.  Miután kiemeltem őket a kaptárból, egy füles ládikába tettem bele egyenként a kereteket, aminek egy olyan pereme volt belül, mint a kaptáraknak, tehát lógtak a ládikában a keretek. Egy vékony törölközővel letakartuk a ládika tetejét és a fülénél fogva Józsi átvitte az én kaptáraimhoz. Ezután, egyenként kiszedtem a szinte üres kereteket a gyenge család kaptárából és helyére a "szakállas", méhecskéktől hemzsegő kereteket tettem. Így akác virágzásra ez is erős, aktív család lesz : )). Ezután egyenként leszedegettem a kaptárak tetejét. Minden keret felső lécéről, a kaptárvas segítségével leszedtem a rátapasztott propoliszt és méhviaszt. (A kaptárvasat tóltam előre a léceken, a másik kezemet pedig vezettem előtte, hogy abba kerüljön az értékes propolisz és viasz.) Mikor ezzel megvoltam, rátettem egy fém hálót a letisztított keretek tetejére, amin csak a dolgozók férnek át, az anya nem, és erre került rá a kaptár "második emelete". Végül visszatettem a kaptárak tetejét. A "második emeletre" azért van szükség, hogy a méhecskék ide tudják hordani a mézet, ha már a kaptár alsó része tele van. Ide kerül az a méz, amit már nem maguknak, hanem nekünk gyűjtenek, vagyis innen fogjuk kipörgetni a mézet, és úgy fogjuk lerázni a méheket a keretekről, hogy biztosak lehetünk benne, hogy az anya a rács alatt, az "első emeleten" van.
Sanyi bácsi és Józsi a lehető legjobban segítettek. Hagyták, hogy mindent én csináljak, ők "csak" mindent elmondtak és megszerveztek : ).