Új fiókok, új keretek, új család

Hajnalban Józsival áthoztuk a kaptárakat Bakonyáról. Ott is maradtunk Görcsönyben és hosszadalmas keretgyártásba kezdtünk.
Pár héttel ezelőtt csináltattunk az asztalossal hét fiókot, hiszen most már nem tudjuk elcsenni a három új család fiókjait pörgetés előtt, azért hogy szöktetéshez használjuk őket, hiszen ezektől az új családoktól is szeretnénk mézet pörgetni. Az elkészült fiókokat kaptárfestékkel festettem szürkés kékre.

A fiókokba viszont műlépes keretek is kellenek. Józsi megrendelt kereteket, amik el is készültek, csak nem a megfelelő méretben. Így az volt a munkamegosztás, hogy Józsi helyes méretre vágta, szögelte a kereteket én pedig behúztam a drótot, ami a műlépet fogja tartani.

Amikor ezzel elkészültünk, Józsi megfeszítette a drótokat úgy, hogy pengetni lehessen őket, én pedig az akkumulátor segítségével beolvasztottam a műlépeket. A gyerekek ebben nagyon lelkesen segítettek.

Azért nem csak barkácsoltunk, méhészkedtünk is egy kicsit. Szétszedtük azt a családot, ahol az anyarács hiánya miatt fent is fiasított az anya. Így már nyolc családom van. Ez már olyan igaz méhészet! Az én méhészetem : ))))!

A méhecskék most már napraforgóra járnak. A vaddohánynak már csak néhány virága virágzik, a legtöbb termést hoz, mint ahogy az akác és a mustár is. Ez is olyan jó, hogy a méhekkel élhetem meg a hónapok és az évszakok változását!