Ma újra melegen sütött a nap, így nem lehetett itthon maradni, látni kellett a méhecskéket, hogyan ünneplik a tavaszt! A természet lassan ébredezik, de a méhek tudják, hogy már kora tavasszal is várja őket vitamindús virágpor, a fűz és a mogyoró barka virágain. Hihetetlen szorgalommal gyűjtögetnek, lábacskáik tele vannak sárga virágporral!
(Még a fény is sejt alakban csillan a kaptáron : ))) - 3. kép.)
A kaptárak előtt nagyon nagy volt a nyüzsgés és az itató is tele volt a szomjas méhekkel.
Azért egy kicsit dolgoztam is, nem csak gyönyörködtem! Végig néztem az összes családot. A hasmenéses, beteg család valamint a legerősebb család nem hordta le a lepényt. A többi igen. Ez nem meglepő, hiszen a beteg méhecske elsődlegesen tisztulni akar, nem jóízűt falatozni, a nagyon erős család pedig olyan nagy hordásban van, hogy nem törődik azzal, amit tőlünk kapott, jobb a friss tavaszi! Azért a lepény felét mindegyik család lehordta, ami jó, hiszen az atka és a hasmenés elleni készítmények is bele vannak keverve.
A két beteg családot kipucoltam. A keret felső lécéről a kaptárvas segítségével lekaparásztam a kakit, és a nagyon csúnyán összepiszkított lépeket Józsi javaslatára tiszta, új lépekre cseréltem. A hasmenés ellenére is szépek erősek ezek a családok is, és ahogy annak lennie kell, már a fiasítás is megkezdődött! (Az első képen a sötét pirosas folt a méhek hasmenéses kakija. A második képen már lepucoltam és az új keret kerül be a kaptárba.)
Ez már olyan igazi méhészkedős nap volt, amiről egész télen álmodoztam. Nagyon elfáradtam a friss levegőn és azt hiszem teljesen meggyógyultam : )!