2011. június 26., vasárnap

Gyapjú

Bakonyán Annáéknak nem csak méhcsaládjaik vannak, hanem birkákat, mangalicákat és tyúkokat is tartanak. Amikor legutóbb jártunk náluk Anna megkérdezte, hogy nem tudnék-e valamit kezdeni a lenyírt (6 zsák) birkaszőrrel. Kértem pár nap gondolkodási időt, mert bizonytalan voltam, hogy belefér-e ilyesmi az én szűkös szabadidőmbe, de aztán nem tudtam ellenállni a csábításnak és igent mondtam. Kinga barátnőm szintén nagyon lelkes nemezelésben, kötésben, horgolásban. Az ő segítségével mertem csak vállalni ezt a nagy feladatot.
Szétterítettük a gyapjút a földön és először szárazon kipucoltuk belőle a száraz növényeket, szalmát, szénát és a kakit ; ).
A hidegvizes áztatás volt a második lépés. Pár órát áztattuk így a gyapjút, majd leengettük a koszos vizet és 60 fokos mosogatószeres vízbe mostuk át legalább háromszor. A mosogatószerre azért volt szükség, hogy a szőrben levő zsír egy részét kioldja.

A tiszta, illatos gyapjút kicentrifugáztuk és a tűző napon megszárítottuk. Szép puha és hófehér lett. Kártolás, festés, rokkázás, nemezelés következik majd. Erről majd később írok. Tudom, ez egy rendhagyó bejegyzés volt, hiszen méhekről egy szó sem esett, de ez is egy fontos új tanulás, tapasztalás volt nekem.
És, ha a méhek nem kerültek volna Bakonyára, lehet, hogy a bakonyai gyapjú sem került volna Pécsre, ebbe a belvárosi "fonóba": )).

2011. június 24., péntek

Ribizli és méz

Józsi méhészete egy nagyon szép, jó fekvésű, gyümölcsfákban bővelkedő telken található. Szinte folyamatosan érik valami finomság. Ebben az évben ettünk már madár cseresznyét, ropogós cseresznyét, meggyet, most pedig ribizli piroslik a bokrokon, három tömött sorban. Józsi felesége, Marika is szedett belőle lekvárnak, de még így is maradt rajta bőségesen és ezt a "maradékot" leszedhettük. Anyukám is kijött segíteni, így most először ő is találkozhatott a méhekkel. Fészket nem bontottam, csak a második sor fiókjait nézegettük végig. Hihetetlen mennyire mézesek már a keretek! Mindig lenyűgöz a méhek szorgalma és ügyessége!





A ribizliből szörp és lekvár készült, természetesen mézzel : ).

2011. június 23., csütörtök

Mézes menü

Robi kollégái minden évben, nyár elején összegyűlnek és a szabadságolások előtt esznek, isznak egy jót így közösen, 18-an. Nálunk még sosem volt ilyen, sőt az építkezés befejezése óta házavatót sem tartottunk, hiszen Borika olyan pici volt, hogy nem volt lehetőségem ennyi emberre főzni. Most viszont annál nagyobb örömmel. Szeretek főzni, különösen sok félét, sok embernek, úgyhogy nekem is ez egy ünnep volt. A menüsor meghatározó eleme pedig nem lehetett más, mint a MÉZ. Sajnos fényképezni nem tudtam az ételeket, arra  már nem jutott energiám, de a recepteket leírom, mert nagyon jól vizsgáztak szerintem.
Gyömbéres-mézes sárgarépa (előétel)

H.: 60 dkg sárgarépa megpucolva, karikára szelve
      5dkg vaj
      3 ek. olaj
      1 dl méz
      1 citrom leve
      2 tk. friss reszelt gyömbér
      10 dkg mazsola
      2 ek. pirított szezámmag

A mazsolát forró vízbe áztatom, hogy megpuhuljon. Egy nagy lábosban felforrósítom az olajat és a vajat. Rádobom a sárgarépa karikákat és 4-5 percig dinsztelem, hozzáadom a gyömbért. Felöntöm annyi vízzel, hogy épphogy ellepje. Hozzáadom a mézet, citromlevet, sózom. Fedő alatt, közepes lángon párolom kb 5 percig. Végül leveszem a fedőt, a hőt felveszem maximumra és annyira főzöm, hogy a szirupos lé csak bevonja a répát. ( Ha a répa túlságosan puhulna, a lé viszont nem sűrűsödne, akkor a répát ki kell venni és a levet külön főzni, amíg be nem sűrűsödik és utána keverni bele a répát.) Hozzákeverem a mazsolát és megszórom pirított szezámmaggal.
(Mi pirított baguettel és kecskesajttal ettük.) (A receptet a Chili és vanília blogon találtam.)

Joghurtos, mézes barackleves málnával és feketeribizlivel 

H.: 1 kg barack vagy nektarin
      25 dkg málna, feketeribizli vagy áfonya
      1/2 vaníliarúd kikapart magja
      1 csomag vaníliás cukor
      6 ek méz
      csipet só
      7, 5 dl víz
      1/2 kg lecsepegtetett joghurt
      1 tojás sárgája
      1/2 ek liszt

A tojás sárgáját elkeverem a liszttel, majd hozzáadom a joghurtot és simára keverem, félreteszem. Közepes lábosban felteszem főni a megpucolt, kimagozott barack háromnegyedét, a maradék vízzel, sóval, mézzel, vaníliával. Amikor a gyümölcs puha, az egészet selymesre turmixolom. Visszaöntöm a lábosba, hozzáadom a joghurtos keveréket, ha kell utána ízesítem és forráspontig hevítem.Lehúzom a tűzről és hozzáadom a többi gyümölcsöt. Jó hidegen, másnap tálalom.
Ez szerintem nagyon nagyon finom! (A recept "lila fügé"-től van.)

Mézes mustáros mangalicakaraj

A húst Robi sütötte meg a kertben, roston, úgyhogy csak pác hozzávalóit írom le.

Pác: 2 nagy fej vöröshagyma lereszelve
       10 ek méz
       5 ek csípős mustár
       8 ek hagyományos mustár
       bors, babérlevél
       2 dl olaj

A karaj, még a disznóvágásból maradt, vagyis Erdőfűről való, Józsi szülőfalujából : ).

Mézes -citromos csirkemell

H.: 2 kicsontozott csirkemell szép szeletekre vágva
     5 dkg vaj
     2 alma leve kipréselve vagy 1/2 bögre 100%-os almalé
     1 citrom héja és leve
     só, bors
     2 ek méz

A csirkemell szeleteket enyhén kiklopfoljuk, majd a vajban megsütjük. Kivesszük a forró vajból a hús szeleteket és félretesszük. A vajra ráöntjük az almalevet, hozzáreszeljük a citrom héját és ráfacsarjuk a levét. Mézzel, sóval borssal ízesítjük a szósz, majd visszapakoljuk a húsokat és készre pároljuk őket a finom mártásban.

Magos-mustáros újkrumpli hagymával (köret)

H.: 1 kg újkrumpli vastagra karikázva
      1 csokor újhagyma szintén
      3 dl tejszín
      5 dkg magos dijoni mustár

A hozzávalókat össze kell keverni és egy lapos nagy tepsiben, lefóliázva megsütni. Nagyon jól passzolt mindkét húshoz. A recept Zelnicétől van és szerintem egytálételnek egy kis friss salátával is nagyon jó.

Habos-mézes gyümölcs (desszert)

H.: 25 dkg vegyes gyümölcs (málna, meggy, ribizli)
     1 nagy és 1 kicsi pohár tejföl
     2 csomag tejszínhab por
     3 dl tej
     4 ek méz
     1 citrom leve
     1 csomag babapiskóta

A tejszínhabot el kell készíteni a tejjel. A tejfölt össze kell keverni a mézzel és a citromlével, majd a két krémet összekeverni egy tálban és ráönteni az apró darabokra tört babapiskótára. A tetejére kerül a gyümölcs és pár órát várakoznia kell a hűtőben, hogy összeérjenek az ízek. ( Ez anyukám receptje : ).

A gyerekek is nagyon várták ezt a napot. A kisboltjukat lehoztuk az udvarba és a játék zöldségek és gyümölcsök helyett kicsi mézesüvegekkel töltöttük fel a polcokat. Jelképes összegért mézet árultak és gyógyteákat. Kinga barátnőm karácsonyra készített a gyerekekkel méhviasz figura díszeket, a mézeskalács kinyomók segítségével. Ilyeneket is készítettünk Ambrussal, csak nyárias hangulatú madárkákat, virágokat. Ez is a "Mesebolt" kínálata volt. Nagyon élvezték a boltososdit és így nem is "vesztek el" a sok felnőtt között. Ambrustól megkérdeztem a végén, hogy szerinte az ő érdemük e a megkeresett pénz. Először félénken azt mondta "nem". Aztán gondolkodott egy kicsit, hogy kinek is az érdeme és aztán helyes sorrendben felsorolta, hogy a "méheké, Józsi bácsié, az enyém és azért az övék is és azért az ő pénztárcájában marad a -sokat számolt -bevétel ugye?!" : )))



2011. június 22., szerda

Fészekbontás Bakonyán

Úgy döntöttem, hogy a három új családot még egy darabig Bakonyán hagyom, mert nagyon virágzik a környéken a hárs és hátha készítenek a méhek egy kis hársmézet. Tegnap viszont felhívott Balázs, hogy nyugtalannak látja a két szélső kaptárban levő családot és egyébként pedig leszedett egy rajt a faluban egy cseresznyefáról. Robit megkértem, hogy menjünk ki kora este a méhekhez és had nézzem át alaposan a fészkeket. Szerencsére egy kicsi hibát leszámítva, mindent rendben találtam. Nem az én méheim rajzottak ki, anyabölcsőt nem találtam, szépen dolgoznak, mézesednek a lépek. Robi végig fényképezett, úgyhogy most van egy kis képes beszámolóm, arról, hogy hogyan is néz ki, amikor egy fészek kereteit "végig lapozgatom"- ahogy Józsi mondja.
Először is leveszem a második sort, a felső fiókot, ahova a méhek csak a mézet gyűjtik. Ez a fiók a pörgetéskor érdekes igazán, hiszen itt csak méz és munkásméhek vannak.


Egy kis füstöt nyomok a keretekre, hogy a méhek visszahúzódjanak és engedjék, hogy bekukucskálhassak hozzájuk. Mindig a második keretet veszem ki jobbról vagy balról, mert az első általában szépen a kaptár falához van építve. Ezt a második keretet félreteszem a földre úgy, hogy csak egy sarka érjen a kaptár falához, hogy ne másszanak át csoportosan a méhecskék a kaptár külső oldalfalára. Egyenként a többi keretet is kiveszem és átnézem, de ezeket rögtön vissza is tudom tenni, hiszen van bőven helyem, mert egy keret kint van a kaptárnak támasztva.



Nagyon szép kereteket találtam. Az anya szépen fiasít, a dolgozók pedig sok mézet hordtak, szép mézkoszorú veszi körül a fias sejteket. Az első képen fedett fiasítás látszik, ebből hamarosan dolgozók fognak kibújni. A gömbölydedebb fedett fiasításból pedig hímek, azaz herék. A sejtekben látszanak a kis utódok, fehér tejszerű kukacnak néznek ki. (Ez még nincs lefedve.) A harmadik képen az anyára mutatok.


Összességében nagyon elégedett vagyok ezzel a három családdal is. Nagyon megerősödtek és szépek és nem bántottak engem. Robi sajnos kapott két szúrást, egyiket a lábára, de azt darázstól, nem méhtől, másikat a szeme alá egy méhecskétől, miközben segített újra rakni füstöt, ami a harmadik kaptár vizsgálata közben elaludt. Most már ő is beavatott, és nem is dagadt meg neki olyan vészesen ; ).
A kicsi hiba, amit az elején említettem az volt, hogy az anyarácsok - amit a fészek tetejére teszünk azért, hogy az anya ne másszon fel a méztérbe, vagyis a második fiókba - még akkor amikor a kaptárakat Bakonyára szállítottuk, Görcsönyben maradtak. Az egyik kaptárban felmászott az anya így a felső fiók tele van fias keretekkel. Nem tudom mit lehet ilyenkor csinálni. Az első ötletem az, hogy rendelek még egy anyát és csinálok még egy családot. Azaz, a fészekben marad az anya és a fiasításai, a felső fiókot pedig egy az egyben leemelem, kapnak egy külön kaptárt és veszek nekik egy anyát. Így mindenesetre nem szeretnék mézet pörgetni, hogy benne vannak az utódok... Józsi fogja nekem a választ megmondani, ebben biztos vagyok!

2011. június 16., csütörtök

Bogarászás

Ez volt a legszebb nap amit a méhekkel töltöttem. Persze lehet, hogy írtam már ezt, de nem volt igazam, mert a legszebb nap ez volt. És az első igazi nyári nap is ez volt. Azért látogattam ki hozzájuk, mert a hétvégén elutazunk a barátainkhoz Budapestre és előtte velük akartam lenni egy kicsit, át akartam nézegetni a fészkeket. Józsi is jött, ő anyabölcsőket keresett, mert van öt anyátlan családja és hozzájuk akart betenni más kaptárakból kivett anyabölcsőt.
A méhek nagyon nyugodtak voltak és annak ellenére, hogy most nincs a közelben kiterjedt összefüggő méhlegelő, szépen szálldostak, hordták a nektárt és a virágport. Most virágzik a szelíd gesztenye, a hárs és a levendula. Ilyenkor volna jó a méheket a városba költöztetni! Pécsett a bőrömön érzem a hárs illatot!
Józsi házikója mellett van néhány gyönyörűséges vaddohány, ami szintén most virágzik, fenséges illattal és tele van méhekkel, pillangókkal és mindenféle más rovarral. Olyan csodaszép!





Amíg én természetbúvárkodtam, Józsi füstöt készített. Ilyen az, amikor Józsi három felől füstöl. Nagyon vicces : ))!
Először Józsi kaptáraiba kukkantottunk be. A legerősebb családokat néztük. Sajnos anyabölcsőt nem találtunk, de néhány fias keretet áttett Józsi a gyenge, anyátlan családokhoz, hátha így nevelnek anyát a fiasításból a dolgozók. Mert ilyen is van. Józsi eközben arról mesélt, hogy ha véletlen rajt marad egy kivett kereten az anya és nem tudjuk, hogy melyik kaptárból került ki az a keret, akkor végig kell "rugdosni" (persze finoman) a kaptárakat és amelyik a leghosszabb ideig zúg, onnan hiányzik a kivett anya. Az anyátlan családok egyébként is nagyon hangosan, szomorúan zúgnak : (.
Ezután következtek az én családjaim. Egyenként leemeltem a fiókokat a fészkekről. Most nem voltak olyan nehezek, mint pörgetés előtt, így meg tudtam csinálni magam is, nem kellett Józsi ereje hozzá.


A fészekben végig lapozgattam, egyenként végig nézegettem a kereteket. Szép mindegyik, de nagyon! Jók az anyák, szépen fiasítanak! Az első három kaptárban Józsi vette észre az anyát, de az utolsóban én! Olyan nagy öröm megpillantani őfelségét! Ott van középen a képen!

Úgy nézegettem végig ezt a sok ezer méhecskét, hogy egy sem csípett meg, sőt még meg is simogattam őket! Nem is hiszi el nekem senki, de a méhek puhák, selymesek és jó melegek!


2011. június 11., szombat

Eper és méz

Reggel a fiúkkal hősiesen haza cipeltünk 6 kg epret és 4 kg egyéb zöldséget, gyümölcsöt a piacról. Az eper lekvár a gyerekek legkedvesebb csemegéje, így sosem hagyom ki, minden évben teszek el pár üveggel télire. Natúr joghurtba szoktuk keverni, így finom, egyszerű és egészséges uzsonna. Idén természetesen  ez a lekvár is mézzel készült. Előtte azonban kipróbáltuk a nyers verziót is. Jéghideg eper mézbe mártogatva. Szerintem bármilyen fagyiról képesek lemondani a gyerekek ezért a finomságért.

Befőzés előtt volt még egy kis móka. Kicsit hagytam, hogy zenebonázzanak a befőzős edényekkel. Szegény szomszédaink...
Minden lekvárt a Horváth Ilona szakácskönyv alapján készítek. Anyukám is így csinálja mindig, ez a jól bevált nálunk. Az epret megtisztítottam, és egy kicsit megnyomkodtam krumplinyomóval, majd elkezdtem melegíteni. Addig főztem, amíg eltűnt a hab a tetejéről. Ekkor hozzáadtam cukor helyett a mézet, kilónként 70 dekát és hozzáfacsartam (gondosan, hogy mag ne kerüljön bele) kilónként egy citrom levét. Finom lett, de szerintem mézből elég lett volna kilónként 50- 60 deka is.
Mikor kimertem, kicsit fejjel lefelé fordítottam, hogy vákuum keletkezzen. Ez a tartósítószer nélküli eltevéskor nagyon fontos és dunsztba tettem 48 órára. Másnap reggelre félre tettem egy kis üveggel és belekevertük a reggeli joghurtba. Nagyon finom reggeli volt!



2011. június 7., kedd

Buli

Robi névnapos volt és anyukámtól engem kapott ajándékba ; ). Anya eljött este vigyázni a gyerekekre, mi pedig bemehettünk egy kicsit kettesben a városba eszegetni, iszogatni. Előtte azonban azt gondoltuk ki Józsival, hogy kiugorhatnánk Görcsönybe, azokért a fiókokért, amiket pörgetéskor a három új családtól csentünk el és visszaadhatnánk nekik Bakonyán. Illetve nem pont azokat, hiszen azok most vannak rajta a "régi" családjaim fészkein. A régi családok felső fiókjaiból pedig kipörgettük a mézet és  a présházban várakoztak ezidáig, hogy így elcsereberélve az új családokhoz kerüljenek. (Igen, ez így leírva megint nagyon bonyolultnak tűnik...)
Végül is Görcsönybe nem kellet kimennünk, mert Józsi nagyon kedves és figyelmes volt megint, és behozta nekünk Pécsre. Így felvettük nála a fiókokat és kimentünk Bakonyára.
A méhecskék úgy "üldögéltek" a kaptárkijáróban, mint ahogy mi lányok szoktunk kiülni a ház elé Kisörspusztán a meleg nyári koraestéken beszélgetni, nevetgélni, pletykálkodni. A méhek is olyan nyugodtnak, vidámnak tűntek, látszott, hogy élvezik a hűvös esti szellőt.
A fiókok, amiket hoztam nekik, mint írtam is nem üresek voltak, hiszen pár napja ezekből pörgettük ki a mustárvirág mézét és ilyenkor mindig marad azért a lépekben, a méhecskék nagy örömére, akik ilyenkor jól belakmározhatnak.
Füstöt csináltunk és rátettük Robival a fiókokat a fészkekre. (Így újra két emeletesek lettek). Látni és hallani kellett volna mindenkinek, hogy zsongtak a méhek! Örvendeztek a váratlanul jött ajándéknak! A kijáróból mind eltűntek a lányok és buliztak ők is.
Így azzal a jó érzéssel mentünk be a városi estébe, hogy buliznak a méhecskéink és buliznak a gyerekeink (hiszen anya ilyenkor mindig egy kicsit többet enged meg nekik a szokásosnál ; )!
Az este egyébként jól sikerült az étterem (Enoteca Corso) és a kocsma (Nappali) is ötöst kapott a képzeletbeli osztályzásunkon.