2011. október 6., csütörtök

Méz

Ma modellt álltak nekem a mézek az udvaron. Le kellett fényképeznem őket a szép őszi napsütésben, mert ahogy a kamránkba nyitottam hirtelen belém nyilalt, hogy a méz színe pörgetésről pörgetésre sötétedett. persze ez csak véletlen, de szép véletlen. Íme tehát a méz szivárvány: repce, akác, mustárvirág, napraforgó, szolidágó. Köszönjük a szorgalmas méheknek és a szorgalmas Józsinak különösen!

Dió

Klári néném felhívott telefonon, hogy nagymamám egykor legkedvesebb babáját összekészítette Borinak és, ha van egy kis időnk, ugorjunk ki érte. Ha családdal megyünk ki a méhekhez, akkor mindig meglátogatjuk nénéméket, ha pedig nénémékhez megyünk, nem hagyjuk ki sosem a méheket. Így volt ez most is. Először beszaladtunk Zsuzsi babáért, Borika kimondhatatlan nagy örömére. Utána pedig tovább indultunk a méhészetbe. Klári nénje és a lánya kis Klári minden este nagy sétát tesznek a környéken. Felajánlottam nekik, hogy ez alkalommal a méhészet fele jöjjenek. Mire utol értek minket, a gyerekek felfedezték, hogy a diófák roskadoznak a diótól a méhészetben. Így egy közös nagy családi diószedést tartottunk. Mi felnőttek ráztuk és vertük az ágakat, a gyerekek meg örömmel kapkodták. A végén pedig, nagyon ránk sötétedett...






2011. október 5., szerda

Szerszámok

Tavasszal írtam arról, hogy füstölővel, kaptárvassal és kalappal kezdtem méhészéletem. Azóta tovább bővült a felszerelésem legnagyobb örömömre, mert szép szakmának szépek az eszközei is!
Először is anyukám segítségével lett egy új kalapom, mert a bolti drága kalapot nem lehetett alul rendesen összehúzni, alárepültek a méhek és a kalapba zárva hadakoztam velük. Ez gyenge pontom, mert azért mégis csak lány vagyok és az arcomat féltem a szúrástól, feldagadástól. Most olyan kalapom van, amit be lehet tűrni a pólóba, (a nyakam mellett). Ágoston viseli a képen. A méhészkalap remek játék, mint ahogy a présház óriási, szépséges kulcsa is : )).
Amikor Józsival műlépes kereteket készítettünk kaptam tőle egy régi masinát, ami a keret léceibe lyukat tud fúrni kézi erővel. ( A lyukakon a drótot kell átvezetni, amire a műlépet ráolvasszuk.) Szintén ekkor kaptam azt a derelyevágóra hasonlító szerszámot is, amit ha felforrósítunk és végig gurítunk a drótra fektetett lépen, a lép a drótra olvad. Ez a kettő az én nagy kedvencem!



A fedelező villát Robitól, Józsitól és Marikától kaptam születésnapomra. Ez úgy esett, hogy Robi kórházban volt szülinapom napján, így megkérte Józsit, hogy vegye meg, aki viszont egész nap dolgozik, így megkérte Marikát, hogy segítsen ebben. Ez úton is köszönöm neki és persze mindenkinek. Nagyon vágytam egy ilyenre, hiszen ugyan úgy alapfelszerelés, mint a vas vagy a füstölő. Enélkül nem lehetne felnyitni a fedelezett lépeket!
Robi legutóbb az Amfora boltban járt, hogy vegyen félkilós mézes üvegeket és szép méhecskés fedőket, amikor ajánlottak neki egy tölcsért, amivel sokkal könnyebben megy a méz átmerése, nem maszatolódik az üveg oldala. Legutóbb már ezzel dolgoztam és nagyon bevált! (És ez is kitűnő gyerekjáték : )).


2011. október 3., hétfő

6. pörgetés helyett



Nagyon sokat tépelődtem, hogy mi legyen ezzel a mézzel, ami ott csillog a lépekben, a méztérben. Végülis Józsival úgy döntöttünk kipörgetjük, mert félő, hogy megromlik a nyirkos, hideg présházban vagy a rágcsálok tesznek benne kárt. Így kora reggel kimentünk a méhészetbe és kaptárt bontottunk, kivettük a mézes kereteket és lehordtuk őket a házba. Aztán újra tanakodtunk, mert lényegesen kevesebbnek tűnt a méz, mint egy hete. A méhek szépen lehordták a fészekbe. Arra gondoltunk, hogy talán ezt is lehordanák, ha a fészek fölé, és a szellőző nyílás háromszöge fölé tennénk. Így tettünk. Visszavittük a mézes lépeket és átrendeztük a kaptárakat. A felső fiókokat levettük. Most minden kaptár újra két szintes. Alul a fészek van, felül pedig  a kicsit mézes keretek, amikből a méz jelentős része remélhetőleg levándorol ebben a pár meleg napban.


Két kaptáramnak hiányzott a kijáró szűkítője. Józsi elővett egy lécet, egy fűrészt és egy rugós bicskát, és 10 perc alatt pótolta a hiányt : ). Ő is becsukta a szűkítőket. Az ő szűkítői nagyon biztonságosak, jól zárnak. (Két szöget lehet két oldalról a szűkítőkre fordítani. Télre egy fém hálót is a kaptárkijáróra fogunk tenni, hogy ne tudjanak egerek költözni a kaptárba.  A nyolcadik kaptáram előtt a fűben találtunk egy elpusztult egeret.  Be akart jutni a kaptárba és megszurkodták a méhek. Ilyen is van sajnos...




Már jó két hete felfedeztük, hogy Józsinak ellopták két kaptárát. Nem is akartam erről írni, mert olyan szomorú história. Józsi viszont úgy döntött felveszi a kesztyűt : ) és kitesz egy mozgás érzékelős térfigyelő kamerát. Emiatt felmentem a padlásra megnézni, hogy mi látszik az ablakból a fényképezőmön keresztül és kivel találkoztam ?...Rezsővel, a kis pelével, akit egyébként én Kleofásnak hívok magamban, de a Rezső nevet a "főnök" adta, vele meg nem vitatkozom : )! Olyan helyes volt és olyan sokáig figyeltük egymást!
Most végképp nem tudtam visszafogni magam: rengeteg őszi képet készítettem, mert ez is egy nagyon szép nap volt ebben a csendes őszi méhészetben.













2011. szeptember 30., péntek

Rajz



Ovis szülőin hallottam egy rajz pályázatról, aminek témája a "háziállat". Vagyis, azok a gyerekek küldhetik el rajzaikat, akik háziállatos képet készítenek. Ambrus már nagyon régóta itthon betegeskedik és felvetettem neki, hogy van e kedve lerajzolni a méheket és a kaptárakat. Persze ennek az is előzménye, hogy az elmúlt hónapokban nagyon sok szép méhecskés képet készített. Most is szívesen vette a feladatot. Persze minden ceruzavonás után futott vagy biciklizett egy kört vagy éppen megmászott egy fát, de egy nappal az előtt, hogy újra megkezdte volna az ovit, a rajz elkészült. Szerintem gyönyörű lett!

Őszi gondoskodás

Ősszel különösen nagy gondoskodást igényelnek a méhek, mert az atka télen nagy pusztítást végezhet soraikban. Tavasztól őszig folyamatosan nyitogatjuk a kaptárakat, ellenőrizzük a fészkeket és rendszeresen védjük a bogarakat az atka ellen. Télen ez nincs így, ezért a megelőzés az egyetlen módszer. Józsi két féle módon szokta a méheket felkészíteni. Egyrészt Taktikot használ, amiben egyébként a birkákat is megszokták fürdetni, hogy védjék őket az atkától. Hosszú kartoncsíkokat vág, amit olajjal kevert Taktikba márt, majd megvárja, míg sötétben (padláson) megszáradnak. A kaptárkijárón át szoktuk becsúsztatni a kaptár aljába, hogy rámásszanak a méhek. Ezt többször meg kell ismételni, új pálcákat kell berakni bizonyos időközönként.
A másik módszer, hogy Perizin nevű szert kell fecskendezni a keretek közé a méhekre. Ezt kora tavasszal és késő ősszel szokták csinálni, így ez egy kicsit később lesz esedékes.

Józsi rakta be az új csíkokat én pedig előtte haladtam és húzkodtam ki a régieket. Nagyon lassan jutottam előre, mert szinte minden kaptárt körülöleli egy vadmálna bokor, hihetetlen zamatos vadmálnákkal, amiknek én nem tudtam persze ellenállni. Így persze Józsi mindig utolért. Nem volt mérges : )!
A méhek egyébként már egészen behúzódtak délután öt körül. Csend és nyugalom volt a kaptárkijáróban. Kalap és füst nélkül lehetett tevékenykedni.

Néhány őszi képet is készítettem, mert bár meleg van még nagyon, de szép lassan változik a természet, őszi hangulatú a méhészet.




2011. szeptember 25., vasárnap

Mézes mogyorókrém

A tettyei mogyorófa alól gyűjtögettünk két nagy zsák mogyorót. Ezt túlzás nélkül írom, csoda ez a fa. Kinga barátnőm pedig felvetette, hogy készítsünk belőle mogyorókrémet. Az ötlethez receptet is mellékelt : ).

Hozzávalók: 6 dkg mogyoró
                    80 ml méz
                    100g étcsoki
                    70 g vaj
                    100ml tej

Az különösen jó ebben a receptben, hogy elejétől a végéig együtt tudtuk elkészíteni a gyerekekkel. Először is szorgalmasan megtörtük a sok kis mogyorót. Borika különösen sokat segített : )))!

Aztán, lepirítottuk egy serpenyőben, hogy könnyen ledobja a héját. Ez két perc alatt megvolt.
A csupasz mogyorókat finomra daráltuk. A vajat összefőztük a tejjel, a mézzel és az apró darabokra vágott étcsokival, majd hozzáöntöttük a mogyorót is.


Az elkészült mogyorókrém nagyon folyékony, de amint kihűl olyan állaga lesz mint a nutellának: sűrű, finom krém. Legközelebb- édes szájú gyermekeink javaslatára-kipróbáljuk tejcsokival is : ))!